„A jelenlegi helyzet, az erőteljes Budapest-központúság rossz az informatikai piac számára. Bár az IT cégek körülbelül 40 százaléka vidéken működik, ez még mindig nagyon kevés. Számos vidéki nagy cég rákényszerül például arra, hogy Budapesten extra irodát tartson fel még akkor is, ha ez jelentős költségekkel jár számára.” – magyarázta Klotz Tamás, az IVSZ főtitkára.

Több olyan kezdeményezésre lenne szükség, ami a vidéki cégek lehetőségeit növeli.

A világ egyik leggazdagabb embere, az IKEA bútoráruház-lánc alapítója, Ingvar Kamprad könnyek között fogadta két topmenedzsere korrupciós ügyének hírét.

A jelenleg 83 éves svéd üzletember becsületes munkával építette fel a világot behálózó vállalatbirodalmát. Ezért nem lehet csodálkozni azon a nyilatkozatán, amelyet az Expressen svéd lapnak adott: „A régi fotelemben ültem és sírtam. Zokogtam, mint egy kisgyerek, mert nagyon bánatos voltam”.

Az APEH minap ismertetett 2010-es ellenőrzési irányelvei alapján pontosan belőhető, milyen cégekre szállnak majd jó eséllyel rá a revizorok idén. Nem mindegy az sem, ám az adóhivatal tájékoztatójában kevés szó esik róla, milyen módszerrel vizsgálják majd a kiválasztottakat, vagyis a gyakorlatban változik-e az eljárás menete.

Ebben az évben - mint az adóhatóság ellenőrzési irányelveiben is szerepel - könnyebben kerülnek az APEH látókörébe azok a cégek, amelyek alacsonyabb összeg után fizetnek járulékot, holott a tevékenységre jellemző keresetük ennél magasabb.

Míg tíz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a vállalatok az üzletileg érzékeny adatokat a vállalati tűzfal védőszárnyán kívül is tárolják, a számítófelhők és a hostolt alkalmazások megjelenésével ez mára egyre inkább megszokottá vált. Sok felhasználó annyira bízik az új technológiában, hogy a minimálisan elvárható elővigyázatosságot mellőzve arról sem tájékozódik, hogy kire bízza az érzékeny adatok hostolását, és hogy az adatok mennyire vannak ott biztonságban.

A magyar főváros tavaly 22 hellyel előbbre került 2008-hoz képest a Financial Times fDi Magazine befektetési helyszíneket vizsgáló felmérésében, ezzel Közép- és Kelet-Európa harmadik legvonzóbb befektetési célpontjává lépett elő. Miskolc és Debrecen is jól teljesített.

Budapest tavaly 22 helyet javított a Financial Times fDi Magazin befektetési helyszíneket vizsgáló felmérésben („European Cities and Regions of the Future”) 2008-hoz képest, ezzel bekerült a legjobb 25 európai befektetési helyszín közé – közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM).

Változatos eszközökkel idomít a kormány

Két és fél éve, hogy Gyurcsány Ferenc meghirdette az Új rend és szabadság programját a demokratikus normák és a szabadság rendjének kiterjesztése érdekében.

Azóta számtalan olyan intézkedést hozott a kormány, melyet inkább a „népgyötrő” kifejezéssel lehetne illetni, és az állampolgárok számára folyamatos fenyegetettséget jelent az élet számos területén. A program levezénylésével megbízott kormánybiztos szerint nincs büntetési iparág Magyarországon, sőt a „bírság csak eszköz arra, hogy valamennyien jobban érezzük magunkat”.

A Takarékbank ma publikálta a 2011-ig tartó időszakra vonatkozó prognózisát, amelynek fő megállapításai szerint:

• Az idén még szerény, 0,3%-os, 2011-ben azonban már közel 3 százalékos GDP-növekedés
• 2010 végére 2,6%-os, éves átlagban 3,8%-os infláció
• A parlamenti választásokig 5,5%-ra mérséklődhet az alapkamat
• A munkanélküliségi ráta 11,2%-on tetőzhet tavasszal, éves átlagos értéke 10,8% lehet az idén
• Feszes, de alapesetben tarthatónak tűnik a 3,8 %-os idei költségvetési hiánycél
• Forinterősödés esetén akár már az idén csökkenhet a GDP-arányos államadósság-szint
• 2010 végére 260 forint körül lehet az euró árfolyama

Negatív növekedési kilátások az év végéig

2009 harmadik negyedévében a bruttó hazai termék a várakozásokat meghaladóan, 1,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, az éves összehasonlítású GDP 7,1%-os – naptárhatással kiigazítva 8%-os – visszaesést mutatott.

A legismertebb és legmegbecsültebb magyar borászok közül jó néhányan aláírták azt a kiáltványt – három szakmai szervezettel is megerősítve –, amely a magyar közösségi bormarketing körüli (szerintük) áldatlan állapotokra hívja fel a figyelmet. Követeléseiket is megfogalmazták.

A Magyar Bormarketing Nonprofit (MBN) Kft. koordinálta korábban a közösségi bormarketinget. A cég működése azonban veszélybe került azután, hogy a fenntartására szolgáló pénzt közbeszerzési pályázaton nyerhette volna el, de azt nem írták ki.