Míg tíz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a vállalatok az üzletileg érzékeny adatokat a vállalati tűzfal védőszárnyán kívül is tárolják, a számítófelhők és a hostolt alkalmazások megjelenésével ez mára egyre inkább megszokottá vált. Sok felhasználó annyira bízik az új technológiában, hogy a minimálisan elvárható elővigyázatosságot mellőzve arról sem tájékozódik, hogy kire bízza az érzékeny adatok hostolását, és hogy az adatok mennyire vannak ott biztonságban. Az éves biztonsági jelentés azt javasolja, hogy a szervezetek a központi szolgáltatás megrendelése előtt kérjenek részletes tájékoztatást a szolgáltatótól az adatvédelem érdekében tett intézkedésekről.

Az idei éves biztonsági jelentésben mutatkozik be először a Cisco CROI mátrix, amelyet a Boston Consulting Group közismert „növekedési/részesedési mátrixa” alapján állítottak össze. A CROI mátrix azt elemzi, hogy a 2010-es évben várhatóan milyen típusú bűnözési formák lesznek a „nyertesek” és a „vesztesek” között. A mátrix szerint a széles körben elterjedt Zeus banki trójai program, valamint a hasonlóan busás nyereséggel kecsegtető és könnyen útjukra indítható webes támadások jelentős sikerre számíthatnak 2010-ben. A hamis biztonsági szoftverek (scareware), a kémprogramok (spyware), a kattintásos csalás (click fraud), valamint az előlegfizetési csalás (advance-fee fraud) és a kéretlen levelekben hirdetett gyógyszerek (pharma spam) továbbra is az internetes bűnözők fontos bevételi forrásai maradnak. A „majd meglátjuk” kategóriába tartozó pénzcsinálási lehetőségek között találhatók a Koobface féreghez hasonló, közösségi hálózatokat támadó kártevők, amelyek még csak most kezdik éreztetni hatásukat.

Az internetes bűnözőknek áldozatul esett erőforrások globális nyomonkövetésére a Cisco létrehozta a Global Adversary Resource Market Share (ARMS) Race Index mutatót. Idővel ez az érték pontosabb képet ad majd arról, hogy a bűnözői körök milyen mértékben veszélyeztetik a vállalati és egyéni számítógépes rendszereket. 2009-ben a mutató 7,2-es értéken állt, ami azt jelenti, hogy a személyi számítógépek mintegy 5-10 százalékát tudták a bűnözők az ellenőrzésük alá vonni.

A legvakmerőbb bűnözői hadművelet:: Zeus. Ez a trójai célzott adathalászat és érintőleges letöltések révén rosszindulatú programot helyez el a felhasználó számítógépén. A Zeus azonban nemcsak bejelentkezési adatokat és jelszavakat, hanem sok online banki hitelesítőadatot is eltulajdonít a megfertőzött számítógépről. Az eszközkészletekkel az internetes bűnözők a Zeus olyan változatait hozhatják létre, amelyek észlelése a vírusvédelmi programok számára komoly problémát jelent. 2009-ben a Zeus botnetek világszerte közel 4 millió számítógépet fertőztek meg.

Az internetes bűnözés elleni „reménysugár”: a Conficker munkacsoport. Az internetbiztonsági közösség tagjaiból és az ágazat szakembereiből álló csoport azzal szerzett hírnevet magának, hogy sikerült jelentősen mérsékelni a Conficker nevű hálózati féreg hatását, amelynek globális támadását 2009. április 1-jére jósolták.

A legfigyelemreméltóbb bűnözői innováció: Koobface. Ez a féreg először 2008-ban jelent meg a Facebookon, majd 2009-ben újjászületve pusztított a Twitteren. A Koobface arra veszi rá a felhasználókat, hogy egy látszólagos YouTube videóra mutató hivatkozásra kattintva elindítsák a féregprogramot. Ennek a rosszindulatú programnak a különböző változataival több mint 3 millió számítógép fertőződött már meg.