A Takarékbank ma publikálta a 2011-ig tartó időszakra vonatkozó prognózisát, amelynek fő megállapításai szerint:

• Az idén még szerény, 0,3%-os, 2011-ben azonban már közel 3 százalékos GDP-növekedés
• 2010 végére 2,6%-os, éves átlagban 3,8%-os infláció
• A parlamenti választásokig 5,5%-ra mérséklődhet az alapkamat
• A munkanélküliségi ráta 11,2%-on tetőzhet tavasszal, éves átlagos értéke 10,8% lehet az idén
• Feszes, de alapesetben tarthatónak tűnik a 3,8 %-os idei költségvetési hiánycél
• Forinterősödés esetén akár már az idén csökkenhet a GDP-arányos államadósság-szint
• 2010 végére 260 forint körül lehet az euró árfolyama

Negatív növekedési kilátások az év végéig

2009 harmadik negyedévében a bruttó hazai termék a várakozásokat meghaladóan, 1,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, az éves összehasonlítású GDP 7,1%-os – naptárhatással kiigazítva 8%-os – visszaesést mutatott. A GDP immár hatodik negyedéve csökken negyedéves összehasonlításban, azaz a magyar gazdaság másfél éve recesszióban van.

A visszaesés feltehetően a negyedik negyedévben is folytatódott, azonban üteme jelentősen mérséklődhetett. Ez annyit jelent, hogy 2009 utolsó negyedévében kismértékű, nullához közeli negyedév/negyedéves csökkenésre számítunk. Év/év alapon viszont jelentősen, 5,4%-ra mérséklődhetett a negyedik negyedévben a visszaesés, amihez a kedvező bázishatások és a naptárhatás is hozzájárulhatott.

Az exportpiacok kereslete élénkülni látszik, aminek pozitív hatásai már megjelentek egyes nagyobb export-orientált vállalatoknál, miközben a fogyasztás kismértékben tovább csökkent. A készletállományok negyedéves alapú növekedése szintén hozzájárulhatott a recesszió mérséklődéséhez. A fogyasztás csak lassan mozdulhat el a mélypontról a következő hónapokban, amit hátráltat a munkanélküliség emelkedése február-márciusig. A jövedelemadó-terhelés csökkenése ugyanakkor részben ellensúlyozhatja ennek hatását.

Várakozásunk szerint tavaly 6,7%-kal zsugorodhatott a magyar gazdaság, amit az idén 0,3%-os, jövőre pedig 2,9%-os növekedés követhet. Év/év alapon 2010 első negyedévében 2,9%-os, második negyedévében 0,6%-os GDP visszaesésre számítunk, ami után a harmadik és negyedik negyedévben 1,7%-os illetve 2,8%-os növekedés következhet.

2010 közepéig tehát negatívak maradnak az év/év növekedési mutatók, mivel a költségvetési stabilizációs intézkedések hatásai csak az év második felében kerülnek ki a bázisokból. Az euró-zóna 2010-ben feltételezésünk szerint 1,1%-kal növekedhet a tavalyi 4%-os visszaesés után. Itt 2011-ben 1,8%-os GDP-bővülést várunk.

Tovább mérséklődő infláció

Az infláció tavaly decemberben a várakozásoknak megfelelő irányban, de mértékében azoktól kissé elmaradva 5,6%-ra emelkedett, miközben az előző hónaphoz képest változatlanok maradtak a fogyasztói árak. A várakozásoktól való elmaradást elsősorban az élelmiszerárak nem várt havi szintű csökkenése okozhatta. Az árak – az áramárak és egyes szolgáltatói árak kivételével – szinte minden termékcsoportban csökkentek illetve stagnáltak, ami az inflációs nyomás hiányára utal.

Az év végi infláció messze elmaradt az év közepén adott, az áfa- és jövedéki adóemelések előtti 8%-os prognózisoktól, ami hozzájárult az év második felét jellemző nagyarányú monetáris politikai enyhítéshez. Az éves átlagos infláció a 2009. évi 4,2%-ról várakozásunk szerint 2010-ben 3,8%-ra csökken, amit jövőre 2,7%-os átlagos infláció követhet.

Az áfa- és jövedékiadó-emelések az év közepén nagyrészt kikerülnek a bázisból (noha januárban tovább emelkedtek a jövedéki adók), így a 12 havi infláció az év közepétől 3% alá eshet. A dezinflációt segíti a gyenge hazai kereslet, a stabilizálódó forintárfolyam, a negatív kibocsátási rés, valamint a rendkívül alacsony kapacitás-kihasználtság.

Még a választások előtt 5,5 százalékos alapkamat

A tavalyi év közepén megkezdett lendületes kamatcsökkentési ciklus a decemberi bizonytalanabb piaci hangulat eredményeképpen lelassult. Az év eleji piaci hangulat januárban további 25bp-os kamatcsökkentést tett lehetővé. A tavaszi országgyűlési választások előtt kedvező esetben két további 25bp-os vágás következhet, 5,5%-os alapkamatot eredményezve.

Az év második felében a meghatározó jegybankok kamatemelési ciklusának óvatos megkezdése szűkítheti a hazai monetáris politika mozgásterét. Természetesen kockázatot jelent a választások után megalakuló kormány jelenleg nehezen előre jelezhető gazdaságpolitikai stratégiája, illetve annak piaci fogadtatása is.

Tavasszal 11,2 százalékon tetőzhet a munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta a várakozásoktól elmaradva 10,5%-on stabilizálódott a tavaly október-december közötti periódusban. Az egy évvel korábban mért adathoz (8%) képest 2,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliség. Egy év alatt 98 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben 105 ezerrel nőtt a munkanélkülieké. Ez a munkaerőpiaci feltételek jelentős, de a rendkívül mély recesszió körülményei között nem meglepő romlását jelenti.

Várakozásunk szerint a következő hónapokban tovább csökken a foglalkoztatás, a jelenlegi 3,78 millióról mintegy 3,72 millióra. A további 60 ezres visszaesés azonban már nagyrészt szezonális hatásokból fakad, azaz független a gazdasági válság következtében elszenvedett veszteségektől. Ezt az export-orientált vállalkozások növekvő munkaerő-kereslete is elősegíti. A munkanélküliség az idén tavasszal 11,2%-on tetőzhet. Éves átlagban 2009-ben 10,2%-os, 2010-ben 10,8%-os, 2011-ben 10,4%-os munkanélküliségre számítunk.

Teljesülhet az idei hiánycél

2009-ben az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli egyenlege 918,6 milliárd forint lett, ami a GDP 3,6%-át teszi ki. Ez jelentősen alacsonyabb a módosított hivatalos prognózisnál, ami 992 milliárd forintos, azaz a GDP 3,8%-át kitevő pénzforgalmi szemléletű hiányt várt. A várakozásoknál alacsonyabb tavalyi hiány a decemberi többletterv 70 milliárd forintos túlteljesülésének köszönhető.

Várakozásunk szerint 2009-ben teljesült a 3,9%-os ESA-95 szerinti deficitcél, és az idei évre tervezett 3,8%-os hiányt is elérhetőnek tartjuk. A 2010-es hiánycélt azonban feszessé teszi, hogy a hiány jelentős része már az első negyedévben felhalmozódik. Az ingatlanadó eltörlése további, a GDP 0,2%-nak megfelelő kockázatot jelent.

Az MNB a várakozásoknál kedvezőbb, 698 millió euró folyó fizetési mérleg többletet mutatott ki 2009 harmadik negyedévében. A tőkemérleg 354 millió eurót kitevő többletével együtt a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége 1,05 milliárd eurót ért el. A nem-adósság típusú finanszírozás keretében beérkező 1,03 milliárd euróval együtt hazánk növelni tudta devizatartalékait, illetve képes volt csökkenteni nettó külső adósságát. 2009 első háromnegyed évében a külső finanszírozási képesség 1,66 milliárd eurót ért el, ami jelentős mértékű javulás az előző évben mutatott 5,03 milliárd euró külső finanszírozási igényhez képest. A pozitív folyamatok negyedik negyedévi folytatódását feltételezve 2009 egészére a folyó fizetési mérleg 0,8%-os GDP-arányos többletét prognosztizáljuk, amit az idén 0,6%-os mérlegtöbblet követhet.

A pénzügyi mérleget az év negyedik negyedévében illetve 2010-11 folyamán is a nem-adósságjellegű (közvetlen befektetésekből és portfolió jellegű részvénybefektetésekből álló) nettó tőkebeáramlás szerepének növekedése jellemezheti. Az adóssággeneráló tőkeáramlásokban ugyanakkor a külső finanszírozási kapacitás pozitívba fordulásával jelentősebb tartalékcsökkenés nélkül is elképzelhető a nettó kiáramlás. Ez utóbbira 2011-től kell elsődlegesen számítani, amikor megkezdődik az IMF-től illetve az EU-tól felvett hitelek törlesztése. Ennek következtében a bruttó külföldi adósságállomány leépítése is felgyorsulhat, különösen a GDP arányában.

A tavalyi év harmadik negyedévének végére a bruttó külföldi adósságállomány a GDP 137,8%-ára kúszott fel, s mivel a GDP szintje egy jelentősebb visszaesést követően csak lassan indul növekedésnek, egy ideig ez a hányados nem tud számottevően mérséklődni. Mivel azonban az ország külső finanszírozási képessége a 2011-ig terjedő előrejelzési horizonton végig pozitív maradhat, s a tőkebeáramlásban a közvetlen befektetések szerepe növekedhet, az adósságállomány végül abszolút mértékében is csökkenésnek indul majd, s ez 2011-re már a GDP-arányos adósságmutató komolyabb mérséklődését hozhatja magával. Ennek ellenére még viszonylag hosszabb időn keresztül jellemzi majd a magyar gazdaságot a GDP 100%-át meghaladó bruttó külföldi adósságállomány.

A gyenge belső kereslet korlátozza az ipar fellendülését

Az ipari termelés volumene kéthavi növekedés után váratlanul 1,3%-kal csökkent novemberben az előző hónaphoz képest, az éves szintű visszaesés mértéke ugyanakkor 7%-ra, munkanaphatástól megtisztítva 9,3%-ra mérséklődött az előző évi alacsony bázisnak köszönhetően. A termelés volumene 2009 első tizenegy hónapjában 19,1%-kal maradt el az előző évitől. A régióban az ipari termelés novemberben már növekedést mutatott, így a hazai ipari termelés elhúzódó kilábalása feltehetően a belső kereslet visszaesésének és a nagyobb mértékű készletleépítéseknek köszönhető.

A javuló külső konjunktúra kedvező hatásai az elmúlt hónapokban már megjelentek az export-orientált vállalatoknál, ami helyenként növekvő a munkaerő-kereslettel párosul. Az év/év alapon mért ipari termelés 2009 utolsó hónapjában már újra növekedést mutathat. Ugyanakkor a nyugat-európai roncsautó-programok kifutása okozhat némi átmeneti visszaesést. A gyenge belső kereslet továbbra is korlátozza az ipar fellendülését. A külső és belső kilátások elszakadását jelzi, hogy az ipar új exportrendelései 7,1%-kal, az új belföldi rendelések 22,8%-kal estek vissza éves összehasonlításban.

Az év közepétől élénkülő beruházások, de

A harmadik negyedévben a beruházások visszaesése 8,9%-ra mélyült éves szinten, az év első háromnegyedében pedig 7,1%-kal csökkent a volumenük. A beruházások visszaesését elsősorban a gép- és berendezés-beruházások 17,5%-os visszaesése okozta, míg az építési beruházások csupán 2,6%-kal maradtak el az egy évvel korábbi szinthez képest.

A beruházások élénkülésére 2010 év közepétől számítunk, az előző évi alacsony bázisok miatt azonban addig is fokozatosan csökkenhet a visszaesés mértéke. A beruházások növekedését rövidtávon gátolja a hitelhez való nehézkes hozzáférés, a visszafogott növekedési kilátások és a vállalatoknál felhalmozott jelentős kapacitásfelesleg. Ugyanakkor egyes feldolgozóipari és kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó nagyobb beruházások kedvező hatásai azonban már az idén érezhetővé válhatnak.

A lakásberuházások a jelentős átfutási idő miatt csak később indulhatnak növekedésnek, amihez a munkaerőpiac stabilizálódására is szükség van. Kedvező jelenség, hogy a közelmúltban egyes nagyobb nemzetközi vállalkozások fokozódó beruházási szándékot jeleztek, ami a várakozásoknál erőteljesebb beruházási aktivitást, foglalkoztatás-bővülést, és GDP-növekedést eredményezhet.

Javuló hangulat ez eurozónában

Az euró-övezetben tovább erősödtek a recesszió végét és a szerény fellendülést előrejelző konjunktúramutatók. Optimizmusra ad okot, hogy az euró-zóna, illetve több tagállamának beszerzési menedzserindexe kibocsátási és új megrendelési komponensei a növekedést jelző 50 pont fölé kerültek az elmúlt hónapokban. Németországban és Franciaországban már a második negyedévben véget ért a recesszió, mivel negyedéves bázison növekedést mutatott a GDP. A legtöbb euró-övezeti gazdaságban ez a fordulat a harmadik negyedévben következett be.

A legfrissebb adatok szerint azonban a javulás mértéke kissé lassult, ami arra utal, hogy a kilábalást követően a válság előttinél lassúbb ütemű növekedésre kell számítani. A nemzetközi pénzügyi válság és reálgazdasági recesszió a térség országait eltérő mértékben érintette az adott ország nemzetgazdasági sajátosságai, illetve eladósodottsági és egyéb kockázati tényezői függvényében. Közös jellemző, hogy a GDP visszaesését, illetve jelentős lassulását elsősorban a készletleépítések okozták. A térségből egyedül Lengyelországot kerülte el a recesszió, idén azonban a balti országok kivételével mindenütt pozitív gazdasági növekedésre számítunk. A nyersanyag-exportőr Oroszországot kivéve valamennyi térségi gazdaságra igaz, hogy a válsághoz való alkalmazkodást a folyó fizetési mérleg pozíciók jelentős javulása kíséri. Az államháztartási hiányok ugyanakkor mindenütt megnövekedtek, a legkisebb mértékben éppen Magyarországon.

Év végére 260 forint körüli euróárfolyam

A forint a tavaly év végi kisebb megingást követően az év elejét újabb erősödéssel kezdte. A külső egyensúly megteremtésében elért eredmények stabilitást adnak az árfolyamnak. A nemzetközi befektetési klíma javulása és a (gazdaság)politikai stabilitás fennmaradása esetén további fokozatos forint-erősödésre számítunk: az év végére 260 körüli szintet érhet el a hazai fizetőeszköz értéke az euróval szemben.

Az állampapírhozamok meredek esése véget ért. A hozamok korábbi erős csökkenése egyrészt a kedvezőbb kockázati megítélést és a javuló inflációs és kamatcsökkentési kilátásokat tükrözte, miközben nem volt elhanyagolható az sem, hogy az államadósság piaci finanszírozásának helyreállása lehetővé tette a rendszeres forintkötvény-kibocsátások újraindítását, valamint tavaly egy váratlan euró-, idén pedig dollárkötvény kibocsátását. A piaci finanszírozás csökkenti az ország függőségét az IMF által vezetett hitelcsomagtól, amit tükröz az a tény, hogy az ország jelenleg nem szorul az IMF hitelkeret maradék összegének felhasználására.

Várakozásunk szerint a későbbiekben sem lesz szükség a maradék összeg lehívására, azonban megfelelő tartalékot jelenthet nem várt helyzetek bekövetkezése esetén. A közeljövőben az állampapírhozamok további süllyedésére számítunk, a választásokhoz közeledve azonban megállhat a hozamesés. Kedvező, hogy a háztartások és a vállalatok finanszírozási képességének javulásával az államadósság finanszírozása jelenleg hazai forrásokból történik.

Takarékbank