Változatos eszközökkel idomít a kormány

 

Két és fél éve, hogy Gyurcsány Ferenc meghirdette az Új rend és szabadság programját a demokratikus normák és a szabadság rendjének kiterjesztése érdekében.

 

Azóta számtalan olyan intézkedést hozott a kormány, melyet inkább a „népgyötrő” kifejezéssel lehetne illetni, és az állampolgárok számára folyamatos fenyegetettséget jelent az élet számos területén. A program levezénylésével megbízott kormánybiztos szerint nincs büntetési iparág Magyarországon, sőt a „bírság csak eszköz arra, hogy valamennyien jobban érezzük magunkat”.

 

 

 

 

A közlekedésben tavaly került be­vezetésre a zéró tolerancia és az objektív felelősség intézménye. Becsületére legyen mondva, hogy jelentősen visszaszorította a halálos kimenetelű balesetek, valamint az ittas vezetések számát.

 

„Más uniós tagállamokban azt figyelték meg, hogy három dolognak van hatása:

 

a büntetéseknek,

 

a szisztematikus ren­dőri jelenlétnek és a

 

közgondolkodás formálásának.

 

Mi is ezt irányoztuk elő” – magyarázza a kormánybiztos, és elismeri, csak a büntetésektől várható kimutatható eredmény. Ezzel ért egyet Végh József pszichológus is, aki szerint kizárólag a büntetéstől való félelem miatt vettünk vissza a gázból. „A magyar emberek ilyenek, ha megbüntetik, akkor nem csinálja, ami tilos” – mondta el a Heteknek Végh.

A fix traffipaxok meg is tették szolgálatukat az autópályákon, eleinte több ezer gyorshajtót fotóztak naponta, ez a szám mára 100 körülire redukálódott egy-egy szakaszon.

 

A gyorshajtás 2008 óta amúgy is jól jövedelmező „iparág” lett, hiszen egyes tételek akár a 300 ezer forintot is elérhetik.

A rend­őrség most újabb 650 készülék beszerzésén fáradozik, hogy alsóbb rendű utakon is vissza tudják szorítani a száguldozást. Az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője nemrég azt nyilatkozta egy internetes újságnak, hogy olyan tarifarendszeren dolgoznak, hogy a legkisebb sebességtúllépés is az objektív fele­lősség hatálya alá kerüljön, azaz „30-as táblánál már 31 km/órás sebességre is jönne a büntetés” – mondta el Komáromi Endre. Ami azt illeti, ez már Kondorosi kormánybiztosnak is sok, még több egyeztetni való van a tervezetekben szerinte.

A közlekedésbiztonság területén legutóbb a szmogriadó rendelete csapta ki sok nagyvárosi polgárnál a biztosítékot. A főpolgármester által januárban meghirdetett korlátozást szinte senki sem tartotta be, ezért az illetékesek rövidesen megváltoztatták a törvényt, így most már helyszíni bírsággal is sújthatja a rendőr a vétkest. A büntetési tétel felső határa 100 ezer forint. Ennél részletesebb információkat azonban nem tudni a szabályozásról, így azt sem, hogy például milyen fokozatai vannak. „Őrület, hogy egy létező jogszabályt nem vesznek észre, hiszen olyan dolgot fogadtak most el, ami már benne volt egy kormányrendelet mellékletében. Igaz, hogy a jegyző büntethet, de hát ő is a közhatalom része” – mondja Szikinger István alkotmányjogász, aki szerint az is nevetséges, hogy a még decemberben megalkotott rendeletet rögtön egymás után többször is módosították, míg végül januárban rájöttek, hogy még mindig nem az igazi.

Ahogy az autósok többsége ennek, úgy nem örültek a parkolási bírsággal rendelkezők az Alkotmánybíróság döntésének. Megsemmisítették ugyanis azt a rendelkezést, ami miatt nem lehetett behajtani az egy évnél régebbi büntetéseket. Újra előkerülhet tehát az a több tíz ezer ügy, amely tavaly nyáron egyszer már elvileg meg­szűnt.

Az Emberibb Parkolásért Mozgalom állítja: egyszerű anyagi haszonérdekek miatt kell horribilis árakat fizetni parkolási büntetések esetén is.

 

„Az igazi bevételeket a több ezres büntetésekből szedik be az üzemeltetők, ezekhez képest a parkolási díj elenyésző” – mondja Legin István alelnök.

 

Többen sérelmezték azt is, hogy egy pár száz forintos „károkozásért” a kiszabott bírság annak húszszorosa is lehet. Legin hozzátette, hogy a kilencvenes évek közepe óta legalább azt elérték, hogy a jogszabályok tízperces türelmi időt biztosítsanak az autósoknak. A szervezet szerint további problémát jelent, hogy a társaságok még a beszedett pénzeket sem használják valódi karbantartásra, „fizetős övezetekben télen a hó, egyéb időszakokban a kutyaürülék, a felhajtó nélküli magas járdaszegély nehezítik a parkolást.

 

Az alelnök megjegyezte, hogy nem egyszer látott olyan ellenőröket, akik stopperrel mérték a tízperces türelmi idő leteltét, hogy utána kitehessék a kék vagy piros csomagot a szélvédőre.

 

Az irreális büntetéseket sérelmezik a tömegközlekedéssel utazók is. A BKV ellenőreire naponta panaszkodnak, hogy olyankor is büntetnek, amikor nem kellene, vagy rendre túllépik hatáskörüket. Szabó Máté már tavaly ősszel felhívta a figyelmet arra, hogy sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha nem lehet minden megállóban jegyet venni, és ennek ellenére pótdíjat fizettetnek. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt is kifogásolta, hogy nem vetettek véget az emberi méltóságot sértő inzultusoknak, sőt a panaszlevelekre is csak elfogultan és több hónap késéssel reagáltak. Az ombudsman úgy tapasztalja, sok ellenőr hiszi azt, hogy a kezébe adott hivatalos papír miatt ő egy felsőbb­rendű lény, aki azt csinál, amit akar.

Puhul a standolás

Nemcsak a közlekedőket, hanem a vállalkozókat is sújtják az új rendelkezések. 2009. februártól minden bankszámla nyitására kötelezett adózó köteles banki átutalással, bankkártyás vagy csekkes fizetéssel kiegyenlíteni a 250 ezer forintot meghaladó ügyletei ellenértékét. A másik „népgyötrő” törvény a házipénztár szigorítása, aminek köszönhetően nem lehet több pénz a kasszában az előző évi bevétel 1,2 százalékánál, de maximum 500 ezer forintnál.

„Nem elég, hogy a megrendelések négyötödére estek vissza, ami miatt már az összes vidéki alvállalkozót el kellett bocsátanom, a házipénztár és a számlatörvény teljesen tönkreteszik a cégemet” – mondta el a Heteknek egy budapesti építési vállalkozó.

Sok vidékit alkalmazott külső munkaerőként, azonban a válság miatt csak a budapesti alkalmazottakat tarthatta meg. „Most az lenne a lényeg, hogy tudjunk fejlődni, új technológiáknak utána járni, de a teljes cégvezetésnek adminisztratív feladatokat kell ellátnia, és egy külön embert kell alkalmaznom, aki egész nap csak a házi pénztárra és a számlákra ügyel” – panaszolta a vállalkozó.

Egy másik cégvezető arra panaszkodott lapunknak, hogy amíg az ország­gyűlési képviselők százezreket költhetnek el havonta költségként mindenféle elszámolási kötelezettség nélkül, addig a vállalkozóknak mindent igazolniuk kell. Még akkor is, ha a rendszer minden szereplője tudja, hogy a „papírozásnak” semmi értelme, mert nem a valóságot tükrözi. Ilyen például az útnyilvántartás vagy a reprezentációs költség. „Minden egyes számlára rá kell írnunk, hogy kik vettek részt egy étkezésen és hogy az adott étkezés melyik projekt érdekében zajlott. Ez abszolút felesleges, azt írunk rá, amit akarunk, senki sem ellenőrzi. De a papír elkészül” – jegyzi meg.

Egy vendéglős elmondása szerint tóparti éttermében éppen a szezon előtti felújítást végezték, amikor a nyitás előtt két nappal megjelentek az ÁNTSZ ellenőrei. „Mindent rendben találtak, sőt azt mondták, üdítő kivételnek számítunk a többi vendéglő között. Ennek ellenére megbüntettek 60 ezer forintra, mert az étlapon nem szerepelt a séf neve. Az nem érdekelte őket, hogy tulajdonképpen még nem is működünk” – panaszolja az üzletvezető.

A standolási szabályok is megváltoztak februártól. A röviditalokról nyilvántartást kell vezetniük a vendéglátó-ipari vállalkozásoknak (kivéve a sört, a bort és a pezsgőt). Fel kell írni a napi nyitókészletet, a beszerzett és az értékesített mennyiséget, valamint a zárókészletet is. A vendéglátósok szerint ez mintegy 1-1,5 óra pluszt jelent a munkaidőn túl. Ujhelyi István, az MSZP alelnöke már be is nyújtotta javaslatát, hogy töröljék el az új szabályozást. Azóta a Fidesz szintén javasolta ezt, kiegészítve a házipénztár, valamint a 250 ezer forint felett kötelező banki átutalással való fizetés szabályainak eltörlésével.

Büntetésre beállítva

A terhek nem érnek véget az új szabályozásoknál, ugyanis a vagyonosodási vizsgálatok, mint Damoklész kardja lógnak a vállalkozók feje felett. „Az APEH vagyonosodási vizsgálatainál nagyon sok probléma van, amiket főleg panaszok alapján vizsgáltunk és csak részben hivatalból – mondta el Szabó Máté. Az ombudsmanhoz érkezett panaszok alapján Szabó elmondta, hogy a gyakorlatban például öt évnél régebbről is kérnek számlákat, papírokat, pedig azokról úgy rendelkezik a törvény, hogy nem kell megőrizni őket. Ha az adóhatóság nem kapja meg a fent említett igazolásokat, akkor következik a becslés. Ezt is nagyon körbe kellene írni az országgyűlési biztos szerint. „Használnak egy olyan furcsa kifejezést, hogy életszerű vagy életszerűtlen valamilyen kiadás. Az APEH-nél ez az életszerűtlenség önálló életre kelt. Ha ők azt mondják, hogy életszerűtlen egy kiadás, akkor hogy vitatkozzak velük? Ezt kifogásolni lehet és kell is. De itt van a készpénzvagyon problémája is, hiszen miért ne lehetne valakinek akármennyi készpénze?” – tette fel a kérdést az ombudsman.

Egy több mint száz ügyféllel dolgozó könyvelőiroda vezetője az angolszász és a porosz adórendszer közti különbséggel magyarázza, hogy miért a „büntetésre van beállítva” a magyar adóztatás. „Az angolszász rendszerben az állam abból indul ki, hogy az adófizető becsületes, és nem akar minden áron csalni, ezért a hangsúly az ellenőrzésen és a figyelmeztetésen van. A porosz rendszerben viszont – mint nálunk is – az adózó eleve gyanús, ezért szigorú szabályok közé kell szorítani, és büntetésekkel kell kordában tartani. Jellemző példa, hogy azért büntettek meg minket 150 ezer forintra, mert egy ügyfél számlatömbjét nyilvántartottuk ugyan, de ezt egy olyan – egyébként hivatalos, boltban kapható – nyomtatványon tettük, ami nem teljesen felelt meg a törvény betűjének. Hiába fellebbeztünk arra hivatkozva, hogy jóhiszeműen jártunk el, hiszen ki gondolta, hogy a hivatalos nyomtatvány is hibás, a kérelmünknek nem adtak helyt” – meséli az iroda­vezető. Meggyőződése szerint nincs egyetlen

 

APEH-es szakértő, aki folyamatosan hibátlan bevallásokat tudna készíteni. „Rendszeresen találkozunk revizorokkal, a munkaidőm 60-80 százalékát az ellenőrzések teszik ki. Amikor a kérdéseinket feltesszük nekik, rendre az a válasz, hogy ezt nem tudom pontosan, utána kell néznem. Nem csoda: csak az SZJA-bevalláshoz mintegy 200 oldalnyi kitöltési útmutató tartozik, miközben azt állítják, hogy nálunk önadózás van” – teszi hozzá.

 

Vannak ellenőrök, akiknek jobb dolguk is van a bevallások irányításánál. Múlt héten ketten is lebuktak, akik kenőpénzért elintézték cégeknek, hogy megszűnjön ellenük az eljárás. A többi revizor pedig mind jutalomban részesült, ugyanis közel 42 milliárddal több bevétel folyt be az adóhatósághoz, mint az előirányzott volt, így 17 milliárd prémiumot oszthattak szét a dolgozók között.