ÜZLETELŐ klub

Mindent a Minimálbérről 2

A minimálbérről 2.rész

2007.11.19, Forrás: Saját forrás

A 316/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét. A rendeletet a munkáltatóknak kötelező erővel végre kell hajtaniuk.

Hangsúlyozandó, hogy a munkavállaló által betöltött munkakör a lényeges és nem a munkavállaló iskolai végzettsége; pld. egyetemi végzettséggel is betölthet a munkavállaló olyan munkakört, amelyben iskolai végzettséget nem igénylő betanított munkát lát el, ezen esetben pedig a havi munkabér kötelező legkisebb összege mindössze 65.500 Forint.

Tehát a minimálbérnél magasabb mértékű garantált bérminimum kötelező alkalmazása nem a munkavállaló tényleges végzettségéhez, illetve képzettségéhez, hanem az általa ellátott munkakör tekintetében előírt végzettséghez, illetve képzettséghez kapcsolódik.

Az Mt. 76. § (7) j) alapján a munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles szóban - és legkésőbb 30 napon belül írásban is - tájékoztatni a munkavállalót a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről (kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg).

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség meghatározása - amennyiben arról jogszabály vagy a kollektív szerződés nem rendelkezik - a munkáltató feladat- és hatáskörébe tartozik. A jogszabályi rendelkezést a munkáltató nem bírálhatja felül, azonban a jogszabályban rögzített iskolai végzettségen túlmenően további végzettség igazolását előírhatja a munkakör betöltéséhez.

4.) 50. életévüket betöltő munkavállalók esetén

Az 50. életévüket betöltő munkavállalókat garantált bérminimumként az alábbi összegek illetik meg:
havibér alkalmazása esetén havi 65.500 Forint 115 százaléka, tehát 75.400 Forint hetibér alkalmazása esetén heti 15.080 Forint 115 százaléka, tehát 17.350 Forint napibér alkalmazása esetén napi 3.020 Forint 115 százaléka, tehát 3.480 Forint órabér alkalmazása esetén óránként 377 Forint 115 százaléka, tehát 434 Forint

Ezen szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti.

Amennyiben a munkáltató nem tartja be a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegére vonatkozó rendelkezéseket, a munkavállaló a 3 éves elévülési időn belül érvényesítheti követelését a munkáltatóval szemben.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) g) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére.

A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő:
· a jogszabályban és a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére vonatkozóan hivatalból
· a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.

Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére vonatkozó rendelkezést több munkavállaló vonatkozásában megsérti.

A munkaügyi bírság mértéke, amennyiben a munkáltató a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére vonatkozó rendelkezést szegi meg 30.000 Forint-tól 8.000.000 Forint-ig terjedhet.

A fent előadottak alapján a munkáltatóknak alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy a 316/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szabályait betartsák.

Diplomás minimálbér

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a munkavállalók mellett a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre is irányadó.

A kormányrendelet alapja az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás volt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács azt is ajánlotta, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakört ellátók bérminimuma érje el
· 2006-ban a minimálbér 140 százalékát,
· 2007-ben a minimálbér 150 százalékát,
· 2008-ban a minimálbér 160 százalékát.

Ezen ajánlás került be a köztudatba "diplomás minimálbér" -ként. A "diplomás minimálbér"-ről azonban nem születet megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, így a "diplomás minimálbér" megmaradt az ajánlás szintjén, nem emelkedett jogszabályi szintre, a hivatkozott kormányrendelet szövegében nem szerepel. A jelenleg hatályos joganyag tehát nem ismeri a "diplomás minimálbér" fogalmát.

Címkék: bér minimál szabályozás