A tipikus akaphelyzet: egy betéti társaság beltagja és egyúttal üzletvezetője köz- és magántartozást halmoz fel. A probléma megoldását egy „ravasz” jogi eljárásban látja, amelyet „segítőkész” szolgáltatók ajánlanak számára. Az ajánlat szerint az egyik szomszédos ország polgárai adott díj ellenében megszabadítják terhessé vált jogi státuszaitól, nevezetesen beltagságától és üzletvezetői állapotától. Manapság főként kis és középvállalkozókat - szorult helyzetüket kihasználva – keresnek meg ilyen ajánlatokkal, s a törvény által igen súlyos szankciókkal fenyegetett bűncselekmények elkövetésébe. A jogszabályi háttér ismertetésével hívjuk fel a figyelmet az ilyen ügyeletek veszélyeire.

Valamennyi társas vállalkozás üzletrésze, vagyoni betéte - jogszabály vagy szerződés ellenkező rendelkezése hiányában - forgalomképes, így átruházható. Az átruházás esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az átruházásához írásbeli szerződést kell kötni.

A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész, vagyoni betét megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az átruházási szerződésben nemcsak a névértéket, hanem tényleges vételi árat is meg kell jelölni. A kialkudott vételár képezi a személyi jövedelemadó alapját, melynek a megállapítása az árfolyamnyereségből származó jövedelem szerint adózik.

Amennyiben a vételár nem szerepel a szerződésben, vagy az adóhatóság szerint nem valós forgalmi érték lett megjelölve az adóhatóság becsléssel állapítja meg annak értékét. (itt máris felmerülhet: adóhiány esetén az adócsalás büntető törvényi állásának megvalósítása)

A gyakorlatban az üzletrész átvevői általában több társaságot vesznek meg, ugyanis így éri meg őket a helyszínre szállítani, a jogügyletet megkötni. Ennek az a következménye , hogy a továbbiakban a vevők eltűnnek. A cégbejegyzésen kívül - melyet az eljáró ügyvéd intéz - más cselekmény a társasággal nem történik. Azaz a társaság fantomizálódik, székhelyén nem található, az ügyvezető eltűnt. Ez esetben máris megjelenik annak a veszélye, hogy bűncselekményt elkövettünk el: gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása címén.

Az elkövetési magatartás a közreműködést jelent a cselekményekben. A törvény első fordulata szerint ugyanis az a vezető beosztású személy aki közreműködik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ el.

A következő veszélyforrás, hogy társaság számlatömbjét a továbbiakban fiktív számlák kibocsátására használják fel. Ezért keresik előszeretettel a hosszú évek óta működő társaságokat. Az is előfordulhat, hogy visszadátumozzák a számlákat (negyed éves áfa bevallónál), ilyenkor az eladót csalással vádolhatják, s csak nehezen bizonyítható, hogy a fiktív számlakibocsátásokhoz semmi köze nem volt, az már a társaság eladása után történt.
A nyomozó hatóság sokszor csak az eladót találja meg, így neki kell tisztáznia magát.

Az ilyen cégeladásoknál nem tájékoztatják az eladót, hogy az adás-vétel pillanatáig fennálló köztartozásaiért való felelőssége megmarad. Így a mögöttes felelősség szabálya alapján az üzletrészt, vagyoni betétet eladó személyes vagyonával továbbra is felel. Ez általában akkor derül ki ha megkapja mögöttes kötelezésről szóló adóhatósági határozatot, és a végrehajtók megjelennek a lakásán.Az eladott társaság ellen , mivel tartozásait nem fizeti általában felszámolási eljárás indul, és megint felmerül az adósi felelősség.

A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt a felszámolási eljárást lefolytató bíróságtól keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet volt vezetői a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben - a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezését követően - ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amikor a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet esedékességkor nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Amennyiben többen, közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

Ha az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó összegű tartozást halmozott fel, a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tagnak az adós gazdálkodó szervezet ki nem egyenlített kötelezettségeiért való korlátlan felelőssége megállapítását.

Többször előfordul a büntető törvénykönyv szerinti közokirat-hamisítás bűncselekményének elkövetése. Ez általában akkor következik be, ha a vevő több társaságot vett meg és egyikben fiktív számla kiállításával csalást követtek el. Ilyenkor a nyomozóhatóság a vevőnk összes társaságát megvizsgálja. Ennek kapcsán - habár a csalásban részt nem vett az eladó - felmerülhet, hogy az üzletrész átruházást fiktív cégeladásnak tekintik és az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményével vádolják meg az eladót. A hatóságok szerint az átruházással valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában működik közre a megtévesztett eladó.