A vállalkozók sokkal jobban érzik magukat kortársaiknál, és bár ki vannak téve stressznek, jó stressz-levezető és problémamegoldó technikákkal védekeznek – ismertette az Üzlet&Sikerrel a lakossági egészségügyi állapotvizsgálat legfrissebb eredményeit Susánszky Éva, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Beszámolója szerint a vizsgálatban több mint tizenkétezren vettek részt, 14 százalékuk vállalkozó volt.

Az eredmények meglepetést okoztak: bár a vállalkozásalapítók vállára nagyobb felelősség nehezedik, mint a vállalatvezetőkére, s ezért fokozottabb stressznek vannak kitéve, mégis sokkal jobban érzik magukat.

Ez nem jelenti azt, hogy nem számítanak veszélyeztetettnek a „menedzserbetegségek" kialakulása szempontjából. Minél inkább úgy érzi valaki, hogy stresszes életet él, és a stresszt kiváltó tényezőkre nincs hatással, annál nagyobb a veszélye annak, hogy pszichés betegségek alakuljanak ki nála, ami végül kiégéshez vezethet. A szakemberek szerint a vállalkozókat azért kerülheti el a betegség, mert befolyásolhatják környezetüket, vállalkozásuk a saját döntéseiktől függ, nem pedig a főnök vagy a tulajdonos akaratától.

Fokról fokra a lejtőn

A menedzserbetegségről és annak tudatos szűréséről körülbelül tíz éve lehet beszélni Magyarországon, nagyjából akkor kezdtek el a cégek figyelmet fordítani a különösen veszélyeztetett felső vezetők egészségi állapotára. „Bár sok pszichés és szomatikus betegséget menedzserbetegségnek neveznek, ez a tünetcsoport nem beosztástól és munkakörtől függ, hanem az életformától és a külső kockázatoktól" –hívja fel a figyelmet dr. Takács Ildikó pszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia tanszékének munkatársa.

Munkájuk során azok a legveszélyeztetettebbek, akiknél a munkafolyamat eredménye és kimenete nem egyértelmű. A ma már menedzserbetegségnek tartott kiégést például humánspecifikus munkakörökben dolgozóknál észlelték először, például szociális munkásoknál, tanároknál. A kiégés betegség kialakulásához jól látható fokozatok vezetnek. „Az első figyelmeztető jel az, ha valaki saját életét túlságosan stresszesnek éli meg" – emeli ki dr. Takács Ildikó.

A gyakorló pszichológus betegei között több menedzser is megfordult már. Stressz persze mindenkinek az életében van, sőt a stressz nélkül nem lenne élet, hiszen a stressz stimulál, és jó teljesítményre ösztönöz. „Gond akkor van, ha a stimuláló tényezőket már magunk is stresszként éljük meg, és észrevesszük magunkon, hogy egyre több minden idegesít, egyre több mindent érzünk terhesnek" – hangsúlyozza a pszichológus. Ez vezet a következő fokozathoz, amikor kipihenhetetlen fáradtság nehezedik valakire, és elhasználtnak érzi magát.

Ezzel párhuzamosan általában bekövetkezik az érzelmi kimerültség, ez apátiához vagy szorongáshoz vezet. Ebben a fázisban a kiégéshez közeledő számára terhet jelentenek a környezetében élők érzelmei. Vagy apátiába zuhan, és elfordul a többiektől, vagy elkezd szorongani, hiszen maga is érzékeli a tüneteket, tudja, hogy megváltozott valami benne. „Amikor valaki mentálisan, fizikailag és érzelmileg is elfárad, akkor beszélünk kiégésről" – foglalja össze dr. Takács Ildikó.

A kiégés egyik legkeményebb magatartási formája és egyértelmű tünete a cinizmus. Mivel azonban a cinizmus divatos életfelfogás lett, sok esetben nehéz megállapítani, hogy valóban a kiégésből eredeztethető a cinikus hozzáállás.

Pozitívabban látják magukat

Bár első pillantásra logikus lenne, hogy a vállalkozók, akik beosztottaikért, megélhetésükért, vállalkozásuk sikeréért egy személyben felelősek, a fokozott stressz következtében a kifejezetten veszélyeztetett csoportba tartozzanak, az országos reprezentativitású egészségügyi vizsgálat értelmében ők mégis sokkal jobban érzik magukat, mint kortársaik. Az alkalmazotti státuszban dolgozó férfiak például (közéjük tartoznak a közép- és felső vezetők is) szignifikánsan többször panaszkodnak hát- és derékfájásra, valamint ízületi megbetegedésekre, mint a vállalkozó férfiak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalkozókat elkerülik a pszichoszomatikus betegségek. Érdekes jelenségre mutatott rá az egészségügyi állapotvizsgálat: mindegyik nemnél megfigyelhetők körükben a tipikus férfi és női betegségek.

A vállalkozó nők jellegzetesen több tipikus férfibetegségről: daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedésekről számoltak be, mint az alkalmazottként dolgozó nők. Ez azt mutatja, hogy a gyengébbik nem vállalkozóként férfias szerepekre kényszerül, ami a betegségtípusokban is megmutatkozik.

Ugyanez igaz a férfiakra is, akik pszichés kondíciója a nőkéhez hasonlít inkább: gyakran panaszkodtak szorongásról vagy alvászavarról. Susánszky Éva szerint azért, mert vállalkozóként a férfiak inkább a nőknek tulajdonított tevékenységeket is kénytelenek végezni, így például a kreatív munka, a munkatársakról való gondoskodás vezethet a tipikusan női betegségek kialakulásához.

„A vállalkozók lelki állapotából azonban egyáltalán nem a kiégés dimenziói rajzolódnak ki" – mondja Susányszky Éva. A kiégett emberek reménytelennek látják a jövőt, ezzel szemben a vállalkozók elégedetten nyilatkoznak magukról, önértékelésük és önbecsülésük jóval nagyobb, mint kortársaiké. Az alkalmazott férfiak és nők gyakrabban számolnak be reménytelenségről, és depressziós tünetek észlelhetők köreikben. Általában az élet céltalansága és célvesztése nyomasztja őket.

Befolyás, védelmi technikák

Takács Ildikó úgy látja, a vállalkozók ugyan kifejezetten a veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen stresszes életet élnek, de a magas stressz önmagában nem áll egyértelmű korrelációban a kiégéssel. A vállalkozók ugyanis maximális befolyással lehetnek a környezetükre, a siker és sikertelenség egyaránt saját döntéseik eredménye.

A kiégés kockázata akkor áll fent, ha valaki nem tudja befolyásolni a stresszt okozó negatív tényezőket. Ezért a kiégés veszélye inkább leselkedik az alkalmazotti pozícióban dolgozó menedzserekre, hiszen ők a tulajdonosi vagy felső vezetői döntéseknek, a tőlük független szervezeti szabályoknak is ki vannak téve, sőt a velük egy szinten dolgozó kollégáikat sem válogathatják meg, gyakran a beosztottaikról sem dönthetnek önállóan.

A saját vállalkozásba kezdők ezzel szemben munkájuk minden aspektusát saját maguk határozzák meg, ezért a stresszt kiváltó forrásokat is könnyebben megszüntethetik. „A vállalkozók esetében inkább a piaci bizonytalanságok vezethetnek kiégéshez – véli a pszichológus. – A kiszámíthatatlan gazdasági környezet ugyanis felülírhatja döntéseik kimenetelét."

Az országos egészségügyi állapotvizsgálat arra is rámutatott, hogy a vállalkozók jó stresszlevezető és problémamegoldó technikákat alkalmaznak. „A vállalkozók nem érzelmi fókuszú megküzdési mechanizmusokat választanak, hanem a problémára koncentrálnak, és annak felszámolására törekednek’" – mondja Susánszky Éva.

Mindemellett a szociális háttér is segíthet az egészség megőrzésében. Az egészségvizsgálat alapján a magyar vállalkozók háromnegyede családban él, míg az alkalmazotti státuszban lévőket ennél kisebb arányban védi stabil társas kapcsolat. Talán ennek is köszönhető, hogy előbbieket elkerülik a stressz által kiváltott betegségek. „A tapasztalatok ugyanis azt mutatják – mondja Takács Ildikó –, hogy aki házasságban vagy társas kapcsolatban él, az kevésbé veszélyeztetett."

Forrás: FN