A telefonálás vezetés közben még akkor is erősen eltereli a vezető figyelmét, ha kihangosítót használ. Egy tanulmány szerint az embereknek csupán egy kis csoportja képes egyszerre több dologra koncentrálni. Ők a szuperérzékelők.

A Föld lakosságának csupán 2,5 százaléka képes egyszerre mindkét tevékenység (vezetés, telefonálás) összetett kihívásainak megfelelni. Ezeknél az úgynevezett szuperérzékelőknél az agy bizonyos részei különösen fejlettek, ami lehetővé teszi, hogy két dolgot egyszerre végezzenek, anélkül, hogy a két tevékenység bármelyike is hátrányban részesülne. Ezen a kihangosító használata sem változtat. Ez lett az eredménye annak az amerikai Utah egyetemen pszichológusok által vezetett tesztnek, melyben 96 személy közlekedési képességeit vezetési szimulátorban vizsgálták.

A teszt során a résztvevők felének a telefonbeszélgetés közben egy megadott autópálya-lehajtót kellett megtalálnia és lehajtania rajta, a másik fele a résztvevőknek pedig telefonálás nélkül vezetett. Míg a nem telefonálók szinte mindegyike időben megtalálta a lehajtót, addig a vezetés közben telefonálók elhaladtak a cél mellett, noha kihangosítót használtak. Az utassal folytatott beszélgetés és a zenehallgatás ugyanakkor nem csökkentette a koncentrációt vezetés közben. Ezt más tesztek bizonyították.

A koncentráció problémája telefonálás közben a tudósok szerint feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy a nem jelenlévőkkel történő kommunikáció során a vezető agyában egy másik szituáció játszódik le, ami nem egyezik az aktuális közlekedési helyzettel. Például a felettesünkkel folytatott telefonbeszélgetés során a munkahelyet látjuk magunk előtt, és nem azt a gyermeket, aki éppen akkor lép az úttestre. A kutatók ezért azt javasolják, hogy az autóban egyáltalán ne telefonáljunk.

Általános érvényű, hogy az ember teljesítőképessége szokványosan csökken, ha egy időben két dolgot csinál. Kivételt képeznek a szuperérzékelők. Ezek az emberek akkor is jobb teljesítményt mutatnak fel, ha csak egy dolgot csinálnak. A köztük és a többiek közötti különbségek a kutatók szerint az emberi agy bizonyos fogékony területeinek genetikailag meghatározott különböző fejlettségére vezethetők vissza.

Autómenedzser.hu