A legnagyobb térigénnyel (15-25négyzetméter/fő) a celluláris elrendezés rendelkezik, az irodatáj 12-20, a sima nagyterű irodák pedig 10-15 négyzetméternyi helyet igényelnek személyenként.

Egy épület élettartama évtizedekben mérhető. Ez alatt a használati és üzemeltetési mód többször is megváltozhat: az épületgépészet, a felszerelések és a belső burkolatok egyaránt elavulhatnak, amortizálódhatnak - áll a Biggeorge"s- NV Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A cég meglátása szerint ugyanakkor Amerikával ellentétében Magyarországon radikális belső átépítésekre alig akad példa, ezért a legjobb megoldást az jelenti, ha az építész mellett a létesítménygazdálkodó (facility manager) is jelen van a tervezéskor. Ezáltal a használat és az üzemeltetés sajátos szempontjai már ebben a fázisban érvényesülhetnek.

A közlemény szerint ahhoz, hogy ideális munkakörnyezet várja az alkalmazottakat, ismerni kell a vállalat működési struktúráját és az egyes szervezeti egységek igényeit is. A létesítménygazdálkodás hatása azonban nem napokban mérhető, a vállalat mindennapjaiban mindvégig szerepet kap, s a végső eredmény eléréséhez a tapasztalatok szerint 2-3 év szükséges. Persze ez idő alatt is igazítani kell a folyamatosan változó környezethez, a munkakultúrához, hiszen a létesítménygazdálkodásnak, mint vállalati kiszolgáló funkciónak, a vállalati folyamatok köré kell szerveződnie.

A létesítménygazdálkodás talán legláthatóbb alapfeladatai közé tartozik az optimális berendezhetőség megteremtése - emeli ki Hajnal István, a Biggeorge"s-NV vezérigazgatója. A belső tér kialakításánál, így például a burkolati elemek kiválasztásánál fontos számításba venni az épület élettartamát és energiahatékonyságát, üzemelési költségeit, használati értékét, illetve a fizikai munkakörnyezet kialakítására vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Mennyibe kerülne irodájának költöztetése?

Ez utóbbi térképzési (minimum 1 négyzetméternyi mozgási területet kell kialakítani a munkavállaló számára) és munkaegészségügyi (például a munkaeszközökre, a zajártalomra és a munkahelyi dohányzásra vonatkozó) szempontokat takar. Kulcskérdés továbbá, hogy a változó igényeknek és területhasználatnak megfelelően mód lehessen a későbbi változtatásokra is.

Az épületek megtervezésénél hatékony és optimális helykiválasztásnak kell érvényesülnie - áll a közleményben. Napjainkban a tervezési irányelvek egyik fő eleme az "ültethetőség", más szóval, hogy az épület bruttó területének egy egységére hány dolgozót lehet elhelyezni. Az építész formai szabadsága a homlokzaton, az előcsarnokban jelenik meg, míg az irodaterek tervezésénél elsősorban a hatékonyságra kell koncentrálnia. Az irodák kihasználhatóságát számos tényező alakítja, így a gépészeti vezetékek elrendezése, az épület mélysége, az elektromos ellátás, a fűtés-hűtési rendszerek, illetve az irodahasználat módja.

Az iroda használatát, stílusát pedig az épületben dolgozók munkastílusa, a vezetési elvek, a részlegek nagysága és a közöttük lévő kommunikáció dönti el - állítja a Biggeorge"s-NV. Nincs egyértelmű és követendő irodahasználati koncepció, elrendezés, a szervezet a maga sajátosságainak megfelelően kell, hogy megkeresse az adott épületnek a számára legkedvezőbb hasznosítását, belső elrendezését.

Az alapvető irodai formák közé a szobákra osztott (celluláris) irodahasználat, illetve a nagyterű irodák (open space) és az irodatáj tartoznak (nagyterű irodában a teret magasított paravánok osztják fel), jóllehet a globalizálódó világ új irodahasználati koncepciókat vezetett be, mint például az osztott asztal (desk-sharing) rendszer, melyben nincs állandó asztala a dolgozónak. Az ingatlan területfüggő költségének csökkentése a költségtakarékosság legfőbb iránya, ennek megfelelően az új munkavégzési koncepciók egyre nagyobb teret nyernek a jövőben, különösen az elektronikus kommunikáció további fejlődésének eredményeként - olvasható a közleményben.