Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása és több ezer, a napszámosoknak munkát adó mezőgazdasági üzem termelő tevékenysége kerülhet veszélybe április elsején, mivel betarthatatlan az ekkortól hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény - állítja a Magyar Agrárkamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). A köztestület és a FruitVeB arra kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül a jogszabályt ne hirdessék ki.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt hosszú egyeztetési folyamatot követően év végén fogadta el az Országgyűlés. A törvény egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb - évente megközelítően százezer - alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban - úgy tűnik - hiába egyeztetett több hónapig a kormány az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek képviselőivel, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek - állapítják meg a szervezetek. Valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása - teszik hozzá. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e terület szabályozásáról új törvényt, mert a régebbi szabályozást sok konfliktus terhelte.

Most az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen - és kivitelezhetetlen is -, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni, majd még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni - véli a Magyar Agrárkamara. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják - például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés -, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges - teszik hozzá.

A jogszabály előírja azt is, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye - a gépesítés itt lehetetlen - eléri az 1500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi, vetőmagtermesztésre felhasznált területe is van. A munkaidőkorlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő-igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni.

Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. A munkaügyi ellenőrzések során - több százezer forintos büntetés kifizetése után - a gazdaságok a munkaügyi előírások akár apróbb megszegése miatt is elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat - hívja fel a figyelmet. Az agrárszakma határozottan elutasítja és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet tovább rontását azért is, mert véleményük szerint mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti.

hvg