Erősödik az igény a pénzügyi válság reálgazdasági átterjedésének fékezésére.

Megelőzés. A pénzügyi válság legsúlyosabb szakaszán talán még nem jutottak túl a fejlett államok, de a pénteken és hétfőn kedvezőbbé vált pénz- és tőkepiaci hangulat nyomán beállt lélegzetvételnyi szünetben sok országban egyre inkább a krízis reálgazdasági hatásainak kivédése felé fordul a figyelem. Terjed a meggyőződés, hogy a hitelszűke enyhülni kezd a kormányok és a központi bankok elmúlt hetekbeli hatásos fellépésének köszönhetően, s bár még nem vagyunk kint az erdőből, a pénzügyi mentőakciók mellett többfelé immár a gazdasági növekedés élénkítésével is tudnak foglalkozni - idézi piaci elemzők véleményét a Reuters.

Az eddigi leglátványosabb élénkítő programot Nagy-Britanniában jelentették be. Ez főleg az építőipar, az energiaszektor és a kis- és középvállalkozások támogatásának növelését, illetve a 2010-2011-re tervezett iskola- és kórházépítési program egyes elemeinek 2009-re való előrehozatalát tartalmazza. Peter Mandelson, a szigetország vállalkozásügyi minisztere szerint cselekedni kell a reálszféra érdekében, mert a semmittevés még többe kerül, mint a kormányzati élénkítő program. Nagy-Britannia már most is recesszióban van, és 2009-re további 0-1 százalékos GDP-csökkenést jósolnak az elemzők, miközben az államháztartási hiány is meredeken emelkedik, és szeptemberben már elérte a 8,1 milliárd fontot. Gordon Brown kormányfő közölte: inkább a deficit további növelését választja, mint az adóemelést vagy a kiadáscsökkentést, mert ezek tovább súlyosbítanák a lejtmenetet.

Olaszországban lapértesülések szerint már a héten előállhat a kormány egy olyan tervvel, amely a hitelszűke miatt finanszírozási nehézségekkel szembesülő vállalatok hitelfelvételére adna állami garanciát, legfeljebb hat hónapra és szigorú szerkezetátalakítási terv kidolgozásának feltételével. Németországban az elmúlt napokban élénk vita zajlott a gazdaságélénkítés szükségességéről és lehetőségeiről. Michael Sommer szakszervezeti vezető például 25 milliárd eurós konjunktúragyorsító csomagot követel, de egy tízmilliárd eurós adócsökkentést (vagyis az eredetileg 2010-re tervezett egészségbiztosítási járulékcsökkentés egy évvel előbbre hozatalát) Michael Glos gazdasági miniszter is támogatna a GDP-bővülés gyorsításának céljával. Angela Merkel kancellár átfogó gazdaságélénkítő csomagot nem szeretne, de helyeselné például, ha a környezetkímélő autók vásárlásához adókedvezmények kapcsolódnának, Frank-Walter Steinmeyer szociáldemokrata kancellárjelölt pedig az energiatakarékosság jegyében az épületek felújítását támogatná.

A legelőrehaladottabb állapotban a reálgazdaságot megsegítő programok közül az USA-ban elfogadott autóipari mentőcsomag van, amelynek értelmében 25 milliárd dollárt adnak az autógyáraknak a szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak megfelelni képes modellek kifejlesztésére. Erre hivatkozva már Nicolas Sarkozy francia államfő is felvetette egy hasonló európai akció szükségességét, mondván, nem szabad hagyni, hogy az európai autógyárak hátrányba kerüljenek amerikai versenytársaikkal szemben. Múlt heti csúcstalálkozójukon az EU állam- és kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, még az idén dolgozzon ki javaslatokat az európai ipar versenyképességének megőrzésére - sokan ebbe az esetleges gazdaságélénkítő csomagokat is beleértik.

Az új EU-tagállamok természetesen más helyzetben vannak, mivel náluk valutájuk sérülékenysége és a külső finanszírozásra való nagyobb ráutaltság miatt sokkal kisebb a mozgástér esetleges gazdaságélénkítő lépésekre, mint Nyugat-Európában. Az Európai Bizottság költségvetési biztosa az elmúlt napokban meg is rótta Litvániát, amiért a jövő évi költségvetés tervezete a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol az idei nullszaldó után a gazdasági lassulás ellensúlyozásának céljával.

Lengyelországban egyelőre nem gondolkoznak élénkítésen, ott a kormány a 2012-es euróbevezetési tervvel van elfoglalva, amelyet szerinte a globális pénzügyi válság még sürgetőbbé tett - miközben egyes közgazdászok szerint az új környezetben a 2012-es euróátvételi elképzelés immár irreális. Csehországban az elmúlt napokban a hét végi helyhatósági választásokon aratott ellenzéki győzelem okozott izgalmakat, ennek következtében sokak szerint távozhat Mirek Topolánek kormányfő, alig néhány héttel a cseh EU-elnökség januári kezdete előtt. Szlovákiában pedig nincs is szükség élénkítésre, hiszen a tavalyi 9 százalékos GDP-bővülés után a jövő évi költségvetés tervezete is 6,5 százalékos növekedéssel számol.

Élénkítést terveznek viszont Kínában, ahol 2002 óta első ízben csökkent egy számjegyűre (9 százalékra) a gazdasági növekedés az idei harmadik negyedévben. A pekingi kormány különféle infrastrukturális fejlesztések (például vasútépítések) felgyorsítását tervezi, és adócsökkentéseket is kilátásba helyezett. UGy

Forrás: Világgazdaság