Mint akiknek meg se kottyant a világgazdasági válság kitörése: 2008-ban közel 13 százalékkal nőtt a félezer legnagyobb hazai vállalat összesített árbevétele. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy a növekedés az esetek többségében csak látszólagos.

Kis országban könnyebb nagyot dobni. A magyarországi vállalatok árbevétel szerinti toplistáját fölényesen vezető Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 2008-ban egymaga nagyobb összeggel növelte a forgalmát, mint a rangsorban utána következő tucatnyi cég együttvéve. Sőt az olajvállalat 941 milliárd forintos plusza a teljes ötszázas lista (lásd az 50. oldalon) együttes forgalomnövekményének is több mint az ötödrészét adja.

Energetikában utazik a két másik növekményrekorder is: a forgalmát 318, illetve 313 milliárd forinttal növelő E.On Energiakereskedő Kft. (a 14. a listán) és Panrusgáz Gázipari Zrt. (4.). Ezek után nem meglepő, hogy a félezer topcég összesen 4508 milliárd forintos árbevételi pluszának háromötöde a 64 energiavállalat nevéhez fűződik (ágazati összesítésünk a 60. oldalon).

HVG

Már ez az ágazati aránytalanság is sejteti, hogy a 2008/2009-es válság kitörésének évéről számot adó toplista korántsem győzelmi jelentés. A 64 energiacég ugyanis a kőolaj egy év alatt 34 százalékos drágulásának szárnyán érte el a maga 30 százalékos növekedését, a Mol rekordjában pedig annak is része volt, hogy az előző évben általa megvásárolt IES olasz olajcég forgalma 2008-ban jelent meg először a mérlegében.

A másik két rekorder ágazattal sincs minden rendben. Látszólag szépen, éppen 20 százalékkal növelte bevételeit az egyéb (távközlésin és postain kívüli) szolgáltatók csoportja, csakhogy messze nem egyformán. Az idetartozó 51 vállalkozás 342 milliárd forintos forgalomnövekményének közel felét három olyan cég hozta össze, amelyeken csak átfolyik a pénz: a texasi Transocean offshore cégeként a magyar Alföld peremén, egy újlengyeli családi házban bejegyzett, tengeri olajfúró tornyok kölcsönzésével foglalkozó Triton Hungary Kft. (59.); a Vegyépszer (116.) közvetett fő tulajdonosaként ismert Nagy Elek által vezetett, sajtóhírek szerint az ő vállalkozásait összefogó Stelius Befektető Zrt. (96.); valamint a Budapest Airport Zrt. (202.) külföldi tulajdonosait tömörítő Airport Holding Tanácsadó Kft. (107.).

Még kevésbé szabad szó szerint venni a fuvarozási ágazat ugyancsak 20 százalékos növekedését. E szép szám ugyanis jórészt annak köszönhető, hogy 2008 volt az első olyan év, amelyről a Magyar Államvasutak Zrt.-ből (38.) kivált MÁV-Trakció Zrt. (87.) és az első olyan teljes év, amelyről a MÁV-Start Zrt. (127.) is mérleget készített. Ha az egy-MÁV-os időkben valaki vásárolt ezer forintért egy vonatjegyet, az egyszerűen ezerforintos árbevételt jelentett a vasútnak. Most viszont a személyszállító MÁV-Start, miután elkönyvelte a maga ezerforintos árbevételét, abból és a hozzáadódó állami támogatásokból átutal 1200 forintot az anya-MÁV-nak a pályahasználatért és ezret a mozdonygazda MÁV-Trakciónak a vontatásért, amiből utóbbi is továbbad valamennyit a járműveket javító (és ekként e toplistának nem a fuvarozás ágazatában szereplő) MÁV-Gépészet Zrt.-nek (203.). A 2008-as volt az első ilyen körbefizetéses év, ezért növekedett a mérlegét nem konszolidáltan megadó MÁV-csoport toplistás tagjainak árbevétele 214-ről 397 milliárd forintra.

Azaz csínján kell bánni az összesítéssel. Az ötszáz legnagyobb hazai cég együttes árbevétele 2008-ban közel 13 százalékkal haladta meg az előző évit. De ha e teljesítményt – a szolgáltatók és a fuvarozók előbb jelzett furcsaságaival nagyvonalúan nem törődve – csak az energiacégek produktumától „tisztítjuk meg”, már akkor is azt látjuk, hogy nemigen van minek örvendezni. A fűtő- és hajtóanyagot nem eladó, hanem vásárló 436 topcég alig 4,5 százalékkal tudta növelni bevételét a válság kitörésének évében, közülük a 210 iparvállalat csupán 3 százalékkal – e növekedést kell összevetnünk a feldolgozóipari értékesítési árak változásával. Mivel a vizsgált cégek 14,5 ezermilliárd forintos együttes árbevételének 69 százaléka a külpiacokról, 31 százaléka pedig belföldi értékesítésből jött össze, az export- és a belföldi árak (0,6, illetve 8,6 százalékos) 2008. évi emelkedését ugyanilyen arányban súlyozva kapjuk meg a top 500-ban szereplő 210 feldolgozó- és építőipari cég „saját” termelőiár-indexét: 3,1 százalékot. Ehhez mérve pedig a 3 százalékos forgalomnövekedésük a legjobb indulattal se nevezhető másnak, mint stagnálásnak.

© Túry Gergely

Önmagában az nem tűnik feltétlenül válságkövetkezménynek, hogy az ötszázas listáról (HVG, 2009. január 3.) 44 cég esett ki azért, mert nem érte el a bejutási küszöböt. Már a 2007-es rangsorból is kimaradt 35 vállalkozás hasonló okokból. Néhány cég csak átalakulás vagy beolvadás miatt hiányzik a sorból; a 2007-ben 155. Swietelsky Építő Kft. nevét a belőle kivált Swietelsky Magyarország Kft. (193.) viszi tovább, a korábban 209. Lukoil Üzemanyag Kereskedelmi Kft.-ét pedig az őt magába olvasztó Lukoil Magyarország Kft. (88.). Azzal együtt viszont már elgondolkodtató a kihullók számának növekedése, hogy az adataikat eltitkolók száma is nőtt: 14-ről 18-ra. Utóbbiak között ráadásul egy nagy versenyző is van, a korábbi örökös bronzérmes, a Nokia Komárom Kft. Titkolózása azért is elgondolkodtató, mert finn anyacége tőzsdei szereplő, amelynek vállalati kultúrájában benne kell lennie az átláthatóságnak.

A 2009. év a diszkréció éve, ami abból is látszik, hogy a mostani rangsor első félszáz cége közül tíznek az adatait ötvenes nyári toplistánk (HVG, 2009. július 25.) összeállításakor még nem lehetett megszerezni. Az élbolyban nem a Nokia kimaradása az egyetlen változás. Az első tízben lévő energiacégek mind javítottak a helyezésükön. A Panrusgáz tíz lépcsőfokot átugorva került a dobogó közvetlen közelébe. A német energiaóriás két nagyleánya pedig, ha (a többi E.On-céggel együtt) az E.On Földgáz Trade Zrt. (3.) is a magyarországi holdingként működő E.On Hungária Energetikai Zrt. (6.) szárnyai alá tartozna, összesített árbevételével letaszítaná a második helyről az Audi Hungaria Motor Kft.-t. Feltűnő a Philips Industries Magyarország Kft. (10.) lecsúszása öt hellyel, és elgondolkodtató, hogy az előző évben még GE Hungary Zrt. (8.) immár kft-ként szerepel a listán.

© Filep István

Az ötszázas toplistáknak évről évre egyre fontosabb szereplői az energiacégek, számuk a 2007-es 52-ről duzzadt 64-re. Egyre népszerűbbek az – informatikától a hulladékkezelésig sok mindent, de legfőképpen tanácsadást és vagyonkezelést jelentő – egyéb szolgáltatások is: e csoportban a korábbi 44 után most 51 céget találunk. A legfőbb vesztes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar – topcégeinek száma 49-ről 40-re csökkent –, de a jelek szerint nagykereskedni is egyre kevésbé tuti üzlet: az ebben utazók száma 121-ről 113-ra apadt. Az energiacégek közül 25 került be az első százba, az agrárium és az élelmiszeripar képviselői közül viszont csupán öt.

Az ötszázból 366 cégnek nőtt, 131-nek csökkent az árbevétele (három pedig csak 2008-ban kezdte meg önálló működését). A forgalmát a leglátványosabban – egyetlen év alatt 61 millióról 22 milliárd forintra – növelő cég az egy Budapesten élő ukrán házaspár tulajdonában álló Edysan 3 Kft. (338.). Titkának állítólag az a nyitja, hogy az eredetileg vendéglátással foglalkozó vállalkozás belépett az élelmiszer-nagykereskedelembe, és a nagy hipermarketeknek is szállít importhúst és -húskészítményt. A második legnagyobb ugrást – 189 millióról majdnem 40 milliárd forintra – egy, a nevében is ukrán energiakereskedő cég hajtotta végre. A kijevi állami villamosenergia-vállalat 2008-ban hátat fordított a tőle másfél évtizeden át olcsó áramot vásárló és azt a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (5.) továbbadó System Consulting Zrt.-nek (304.), hogy maga árulja az áramot Magyarországon. Ezért megszerezte az Energy Capital Trade Zrt.-t (a toplista 79. helyén szereplő Energy Capital Zrt. korábbi leánycégét), és Ukrenergy Trade Zrt.-vé (201.) átnevezve azt tette meg az ukrán áram magyarországi importőrévé.

A legmeredekebben, 141 milliárdról 18 milliárd forintra az építőipari Strabag Zrt. (415.) árbevétele csökkent. De csupán azért, mert 2007-ben négy cég kivált belőle; közülük a legnagyobb, a magasépítési üzletágat megöröklő Strabag-MML Kft. a 103. a listán.

Az állami cégek közül is az energetikában érdekeltek növelték számottevően az árbevételüket: a toplistán két leánycégével együtt jelen lévő Fővárosi Gázművek Zrt. (28.) 19 százalékkal, a négy topleányos Magyar Villamos Művek pedig 15 százalékkal. (Azt már láttuk, hogy a MÁV-cégek árbevételének közel megduplázódása igaz is, meg nem is.)

© Horváth Szabolcs

A top 500-ban szereplő cégek nem kevesebb mint 86 százalékkal részesedtek a 18 302 milliárd forintos teljes magyar exportból. Az ötszáz cég kivitele – egész pontosan a külföldi értékesítése, mert ideszámít az idegen országbeli leányvállalatok kinti árbevétele is – 11 százalékkal haladta meg a 2007. évit. A növekedés nagyobb része ebben a műfajban is az energiacégek, 43 százaléka pedig az egy Mol nevéhez fűződik (a magyar olajmulti forgalomnövekedését közel háromnegyed részben a külföldi értékesítés megugrása táplálta). A 435 nem energetikai cég exportja a teljes árbevételüknél valamivel jobban, 5,7 százalékkal nőtt, a nem energiát termelő iparvállalatoké pedig 3,4 százalékkal.

A kivitelüket a legnagyobb arányban növelők soraiban nem találunk olyan egzotikus eseteket, mint az árbevétel-sokszorozók között. A listát két olyan kereskedelmi vállalat vezeti, amely csak most kapott rá az exportra: a kivitelét 49 ezerről 121 millió forintra növelő miskolci Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. (320.) és az előző évi 265 ezer forint után 364 milliónyit exportáló pécsi Mecsek Füszért Zrt. (248.). A rangsor végén kilenc olyan cég neve áll – köztük hat nagy- vagy kiskereskedőé –, amelynek 2008-ban teljesen megszűnt az exportja. Hátulról a tizedik pedig a MÁV, amelynek – főleg a nemzetközi vonatokban járó magyar kocsik külföldi futásából származó – exportárbevételét is megörökölték a leánycégek.

MUCK TIBOR hvg.hu