Papp Zsolt 2008. 02. 05.

Az üzleti szférához talán legközelebbi pozícióban lévő MNB elnöke kapja a legmagasabb fizetést a közszférában - más kérdés, hogy a havi bruttó 7,4 millió forint csak 60 százaléka egy kereskedelmi banki vezető bérének. Az államfő és a miniszterelnök ugyanannyit keres.

A közpénzből legjobban fizetett vezető Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki az átlagfizetés felől nézve csillagászati, havi bruttó 7,4 millió forintjával került az első helyre, igaz, ez a jövedelem 60 százaléka annak, amit kereskedelmi banki vezetőként megkaphatna.

Miközben a miniszterelnök a közélet megtisztításaként a képviselői juttatások, költségtérítések rendbetételéért száll síkra, addig az ellenzéke a pazarló állam lebontását szorgalmazza. Ám a 2007-es vagyonnyilatkozatokat átnyálazva kiderül, hogy az ország vezetői a versenyszférához képes t sokszor nevetséges bérekért teszik a dolgukat, a parlamenti képviselők pedig akár a templom egereinek is nevezhetnék magukat a havi 300-800 ezer forintos tiszteletdíjukkal és költségtérítésükkel.

A Magyar-Német Kereskedelmi és Ipari Kamara 2007-es bérezési tanulmánya szerint egy német-magyar vegyesvállalat vezetője átlagosan bruttó havi 1,8 millió forintért dolgozott, ennél magasabb jövedelmet a közszférában talán tízen kaptak. Abból is legtöbben a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődnek, ami nem meglepő, hisz az átjárás itt mindennapos az üzleti szféra felé. A jegybank elnöke az abszolút listavezető: Simor András 2007-es vagyonbevallása szerint havi 7,4 millió forintot keresett, ami toronymagas a magyar átlaghoz mérten, ám egy kereskedelmi bank vezetői fizetésének 60 százalékára rúg.

A zárszámadási törvény alapján úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök 4,2 millió forintot vihetett volna haza, amivel a lista második helyére lett volna jogosul. A Köztársasági Elnöki Hivatal viszont arra hívta fel figyelmünket, a 4,2 milliós összeg a két volt államfő javadalmazását is tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy Sólyom László havonta 1,4 milliót talált a borítékban, vagyis a cikkünkben korábban szereplő összeg harmadát, illetve ugyanannyit, mint Gyurcsány Ferenc kormányfő. A tévedésért az érintettek elnézését kérjük.

A második helyre tehát valójában Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke került, ő szintén a 2006-os adatok szerint havi 2,7 millió forintot kapott.

A monetáris tanács tagjai osztoznak a bronzérmes helyen, bruttó 2,55 millióval.

A listán következő közjogi méltóságok már nem kapják meg a vállalatvezetőknek járó átlagos bért sem, ami viszont egyenesen kínos, hogy a mindenkori miniszterelnök fizetése nem fér bele az első tízbe. Több furcsaság is előfordul a fizetési rangsorban: egy alkotmánybíró átlagos havi javadalmazása közel kétmillió forint, miközben a Legfelsőbb Bíróság elnöke ennél kevesebbet, 1,6 millió forintot kap. A Legfelsőbb Bíróság bírói - ami általában a bírói pálya csúcsát jelenti - havi egymillió forinttal kapnak kevesebbet az alkotmány őreinél - ahová választás útján kis túlzással bármely jogvégzett hazánkfia bekerülhet, ha neve kedves a parlamenti pártoknak.További elgondolkodtató tény, hogy az ORTT - amely jelenleg épp azzal bíbelődik, hogy eldöntse, közszolgálati tevékenység-e a könnyűzene sugárzása - tagjai ha csak néhány ezer forinttal is, de többet keresnek, mint a legfőbb bírók több évtizednyi szakmai munka után.