Régebben szégyellnivaló volt, ha valaki a pillanatnyi pénzhiány miatt zaciba csapta a családi vagyon egy részét. Ma már egyre kevesebben tartanak attól, hogy emiatt megszólják őket, a zálogház ugyanis a könnyű és gyors pénzhez jutás egyik alternatívája lett. A záloghitelnél nem kell papírokat kitölteni, igazolást bemutatni: az ember csak beviszi valamely értékesebb holmiját, és néhány perc múlva már le is számolják a kezébe az adott tárgy bizományosi értékének 50–75 százalékát. S hogy mindez nem egyszerű kótyavetye, arról a tapasztalatok árulkodnak: Hidvégi János, a BÁV Zrt. zálogforgalmi és szakirányítási csoportvezető-helyettese szerint az emberek 95 százaléka utóbb ki is váltja az értékeit.

Ilyenkor, karácsony előtt érezhetően nő a forgalom, sokan ugyanis így próbálják előteremteni az ünnep anyagi fedezetét. Vannak az évnek olyan periódusai, amikor szinte törvényszerűen beindul a zálogosítási roham – állítja a szakember. – Ilyen például az adófizetés előtti időszak, a beiskolázást megelőző néhány hét, illetve a karácsonyi készülődés. A leggyakoribb zálogtárgy a karikagyűrű, aminek két oka lehet: vannak, akik néhány éve a nagy „aranyláz” idején gyűrűbe fektették a pénzüket, de sok az olyan ügyfél is, akinek ez a fajta ékszer jelenti az egyetlen zálogképes holmit.

Ha valahol, hát a zálogházban fokozottan érvényes az igazság, hogy nem a ruha teszi az embert. Szegény és gazdag egyaránt betér, és a látszat is sokszor rácáfol a valóságra. Nemrég például egy luxusautó fékezett az egyik zálogfiók előtt, s a belőle kikászálódó fiatalember azzal dobta a pultra az aranyláncát, hogy adjanak neki húszezer forintot benzinre. Néhány nappal ezelőtt pedig egy hölgy sétált be a BÁV központi fiókjába, kezében egy aranylánccal, ami teljesen hétköznapi dolog – eltekintve attól az apróságtól, hogy a nő felül mindössze egy melltartót viselt. A becsüsöknek természetesen a szemük se rebbent, hiszen ebben a szakmában alapszabály, hogy semmin sem szabad csodálkozni. Ezzel magyarázható az is, hogy néha a zálogba felkínált televíziókból már rutinosan rázzák ki a svábbogarakat.

„Kevesen gondolnak arra, hogy a tévékészülék sötét és meleg doboza mennyire ideális hely a bogarak számára – mondta Hidvégi János. – Az ilyesmit már megszoktuk, a becslés során inkább a vevők szoktak meglepődni. Jellemző szituáció például, hogy valaki sokáig azt hiszi, értékes ékszert kapott, és tőlünk tudja meg, hogy a gáláns ajándék valójában alig ér valamit. Persze ennek az ellenkezője is előfordult már, vagyis az ügyfél által bizsunak hitt kőről kiderült: egy igazi briliáns.”

A műszaki cikkek között mindig vannak a zálogosítás szempontjából „divatosnak” számító termékek. A házimozik ideje már lecsengett, mostanság a digitális fényképezőgépükre vesznek fel a legtöbben hitelt. Szalontai Zsoltné zálogforgalmi csoportvezető szerint nemsokára az LCD- és plazmatelevíziók korszaka jön, de ez már csak jövőre várható. „December közepéig még tart a karácsony előtti zálogosítási láz, és a két ünnep között is lesz egy kis fellendülés a szilveszteri készülődés miatt – mondta. – Tekintve, hogy januárra sokan kiköltekeznek, még jövő év elején is nagy forgalomra számítunk. Jelentősebb visszaesés tavaszra várható.”

Régebben protézist és műlábat is beadtak
Még a rendszerváltás előtt a Bizományi Áruház Vállalatnál szinte mindent el lehetett zálogosítani – ennek köszönhetően napjainkban is legendák keringenek a zaciba felkínált műfogsorokról, műlábakról, porlepte makettekről. Ma már csak olyasmit vesznek be, ami piacképes: ékszert, műtárgyat, szőrmét, nemesfémet, műszaki cikkeket. Ugyanakkor nem minden érték zálogosítható el automatikusan. Törvényi szabályozás tiltja, hogy az egyházi kegytárgyak, a rendvédelmi szervek speciális felszerelései, tűz- és robbanásveszélyes holmik, illetve önkényuralmi jelképek a záloghitelezés rendszerébe kerüljenek. Éppen ezért nem zálogosítható el régi úttörőöv vagy német birodalmi vaskereszt sem.

A zálogház gyorsabb, olcsóbb a kölcsönnél
A záloghitelek átlagos összege a BÁV Zrt.-nél 15 ezer forint, a kiváltásra adott futamidő pedig 45 vagy 90 nap, amit aztán még meg lehet hosszabbítani – ám ebben az esetben természetesen az eltelt időre a díjtételt ki kell fizetni. Ez átlagosan 14 százalék, vagyis egy tízezer forintos záloghitel esetén három hónap elteltével 1400 forinttal kell többet fizetni a kiváltásnál. Ez a költségszint közepesnek mondható az áruhitelek, a személyi kölcsönök és a hitelkártyák kamataihoz képest. Ha lejár az elzálogosított tárgy kiváltására megállapított futamidő, a következő hónap végéig még kiváltható a kérdéses holmi, de utána úgynevezett kényszerértékesítéssel túladnak a kérdéses holmin. Az értékesebb műtárgyakra árverésen lehet licitálni, a többi árut pedig a bizományosi üzletekben adják el. A viseltebb arany ékszereket beolvasztják.