Magyarországon vagy a határon túli magyar területeken fektetik be az összeharácsolt vagyont a régi csibészek, és ez bizony nem álhír. Mi más is történne azzal a több ezermilliárd forinttal, ami a zavaros privatizációs ügyletekkel, az olajtermékekre nyújtott állami támogatás lefölözésével keletkezett, vagy mi más is lenne a sorsa a Postabankból kilopott 153 milliárdnak, a K&H Bankból hiányzó összegnek, vagy az autópálya-építések kilométerenként 1 milliárdos lopott pénzének?

Biztosak ugyan nem lehetünk benne, de az emberben felmerül a kérdés: vajon tényleg száz százalékban brit pénz van-e a Fradi-pálya megvásárlása mögött, amikor azt olvassuk, hogy az ügylet körül a Postabank afférben  megismert Szász András szorgoskodott? Szász, aki fb-tag a Fradit felvásárló csoport ingatlanüzemeltetéssel is foglalkozó tanácsadó cégében, az utóbbi években ingatlanügyletekben, pl. logisztikai park létesítésekben utazott. Korábban, a Postabank botrány oldalágán, nyomozás folyt a Szász résztulajdonában álló Nádor ’95 Rt. ügyében, amely a Horn-kormány alatt a nemzetbiztonsági lehallgatóberendezések beszállítójaként híresült el. A cég azóta fizetésképtelen lett és a hitelezők 20 milliárd forintos igényt jelentettek be. (HVG Cégvilág, 2008. március 12.)

A K&H ügyben láttuk, hogy miként is működnek ezek a tranzakciók: az itt-ott elsikkasztott pénz off-shore cégeken, majd Kerék Csabán keresztül hazai és romániai építkezésekbe (szálloda, bevásárlóközpont) áramolt, az ügyletekben ráadásul az autópálya építések mega-üzletén meggazdagodott Betonút Rt. is felbukkant. Az ilyen és ehhez hasonló furcsa offshore álcába bújt „külföldi” befektetők megjelenéséről szóló üzletek sora amúgy szinte végtelen.

Ennek a különös pénzkörforgásnak most minőségileg új szakaszához érkeztünk.

A magyar off-shore kalózok Magyarországot, a magyar államadósságot vennék meg. Furcsa módon a legnagyobb politikai állóháború közepette az a parlamenti indítvány élvez ugyanis ötpárti támogatást, amely állami szintre emelné a pénzmosást. Az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslat szerint a külföldi offshore cégekből hazautalt és állampapírba fektetett pénz 75 százaléka leírható lenne a társasági adóból és a cég különadójából is, ha az összeg legalább felét a tulajdonosok két évig magyar állampapírban tartják. A „nemes gesztusért” cserébe az APEH nem vizsgálódna, sőt büntetőeljárást sem kezdeményezhetne senki.

Az uniós szabályok miatt ugyan kedvezmény nem alkalmazható a bűncselekményekből származó jövedelmekre, de hát a korábban felsorolt ügyek közül csak nagyon kevésben tudott a magyar igazságszolgáltatás bűncselekményt megállapítani. 

Mózer András HVG