A HSBC szerint Magyarországra a legrosszabbkor érkezett meg a válság - az ország belső tartalékait egy gyenge növekedési ciklus már korábban lefogyasztotta, így azok kevésnek bizonyultak a védekezéshez. Az IMF és az EU által a kormánynak nyújtott kölcsön ugyan megakadályozta a gazdaság összeomlását, ám arra nem volt elég, hogy a tőke- és pénzpiaccal szembeni bizalmat is helyreállítsa.

A HSBC elemzése szerint alaptalan volt a tavaly októberi tőzsde- és devizapiaci pánik, amely egyrészt 9000 ponttal taszította lejjebb a BÉT irányadó indexét, másrészt a forint dollárjegyzését 170-es szintekről 200 fölé lendítette. Ezzel párhuzamosan a hazai deviza eurójegyzése 40 forinttal emelkedett, elérve a 280-as szinteket. A hirtelen deviza-leértékelődést, valamint a tőzsdepiaci mélyrepülést az a spekuláció indította be, hogy Magyarország is Izlandhoz hasonló helyzetbe kerülhet, ami a szakértők szerint azért is hangzik elképzelhetetlennek, hiszen a magyar bankrendszer - ellentétben az izlandi pénzintézetekkel - 85 százaléka külföldi kézben van.

Ennek ellenére a pánikkeltés sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy az állampapírpiac működése szinte leállt, a devizahitelezés pedig egyik pillanatról a másikra ellehetetlenült. Az EU, az IMF és a Világbank közös, 25,1 milliárd dolláros gyorssegélye, az MNB ezzel párhuzamos 300 bázispontos kamatemelése, valamint a költségvetési hiánycél karcsúsítása a pánik további terjedését megakadályozta, ám a piacok likviditását és működését hónapok távlatából sem sikerült helyreállítania, sem a bizalmat növelnie.

Nehéz helyzetben a kormány és a jegybank

A válság azonnal érezhető gazdasági hatásai között legszembetűnőbb az export nagyarányú csökkenése, valamint a költési hajlandóság visszaesése volt. A bankház elemzése szerint a kormány nehéz helyzetbe került, hiszen a szűk költségvetési keret megnehezíti a gazdaság talpra állításához elengedhetetlen strukturális reformok megvalósítását.

Az előrejelzés szerint a monetáris politika is kényszerű helyzetben van: a forint gyengesége ellenére csökkenteni kell az irányadó kamat szintjét, hogy ezzel is ösztönözni lehessen a hitelezést.  A HSBC az év második negyedévére 2 százalék alatti inflációt vár, ám a kamatszint ennek megfelelő mértékű csökkentésére a forint és az állampapírpiac védelme érdekében a nem lát esélyt.

A szomszédoknál rosszabbul jövünk ki a válságból

A HSBC szerint a bizalmatlanság okát nemcsak a gyenge régiós növekedési kilátásokban, illetve az eurózónába irányuló export hirtelen leállásában keresendők, hiszen Magyarország még a régió más országaihoz képest is alulteljesítő lesz a következő időszakban. Sőt, az elemzés szerint a kilábalást is a szomszédokétól elmaradó mutatókkal, azaz jelentős hátrányban kezdjük majd meg. Komoly fejtörést okozhat a vállalkozások várható tömeges bedőlése, amelyet a magas kamatszintek és a devizahitelezés beszűkülése csak tovább fokozhat.

A szakértők szerint a nemrég bejelentett adóreformok, valamint a jegybank novembertől kezdődő kamatcsökkentő ciklusa ugyan orvosolni kívánta ezeket a problémákat, ám egyelőre kevés sikerrel. Ront a helyzeten az is, hogy a további lépésekkel egészen addig várni kell, míg a piaci körülmények tartós javulást mutatnak, a bizalom pedig megerősödik.

A globális vihar sűrűjében vagyunk

A HSBC előrejelzése szerint a januári ipari termelési adatok még a decemberi - éves szinten 23,3 százalékos visszaesést tükröző - számoknál is rosszabbak lehetnek. A bankház az export további visszaesését, ezzel párhuzamosan a hazai kapacitás csökkenését várja az év elején, amelyet januárban még a gázválság okozta energiahiány is súlyosbít.

A tanulmány szerint a lakossági fogyasztás nem támaszthatja majd meg a gazdaságot, míg a befektetések tavaly év véginél is nagyobb arányú visszaesése újabb nehézségeket okozhat. A bankház szerint Magyarország a globális vihar sűrűjében van, így mind a hitelválság, mind a világszerte növekvő recessziós hatások komolyan érinthetik, annál is inkább, hiszen épp egy növekedési szakasz elején járt a gazdaság.

napi.hu